2015-ben a kelet-közép-európai régió GDP-növekedése (3,1%) közel duplája volt az euró övezetének (1,6%). A hosszú távú GDP-kilátások hasonlóan pozitívak. A legmagasabb GDP-növekedés Litvániában (3,6%), Lengyelországban (3,5%), Észtországban (3,4%) Romániában (3,3%), Szlovákiában (3,2%) és Magyarországon (2,1%) várható. Kelet-Közép-Európa a világ legbiztonságosabb térségei közé tartozik az üzleti működés kockázata szempontjából. A régióban nincsenek jelen a feltörekvő gazdaságokra jellemző fenyegetések, köztük geopolitikai és társadalmi kockázatok. Az Institute for Economics and Peace nevű nemzetközi kutatóintézet szerint Csehország, Szlovénia, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia is szerepel a világ 25 legbiztonságosabb országa között. Most még inkább meglepődött? Akkor talán érdekelni fogja még néhány adat:

Az erős gazdaság és a professzionális munkaerő vonzza a külföldi tőkebefektetéseket


Az egészséges gazdasági mutatókkal és mintegy 100 milliós népességgel rendelkező kelet-közép-európai térség mindent megtesz növekedési teljesítménye javítására. A Nyugat-Európánál jóval gyorsabb ütemben fejlődő régió az uniós gazdaság növekedésének egyik fő hajtómotorja. Kelet-Közép-Európában a közvetlen külföldi tőkebefektetés (FDI) az egyik legfontosabb növekedési tényező. A térség nagy tapasztalatokkal rendelkezik a fejlett üzleti szolgáltatások, az IT és a back office működés terén, amelyek jelenleg a legnépszerűbb befektetési célterületek Európában.


„A kedvező makrogazdasági feltételek mellett a befektetők számára a régió jól képzett, tehetséges és keményen dolgozó munkaereje is fontos szempont. Kelet-Közép-Európa felsőoktatási intézményeiből minden évben 1,2 millió frissen végzett szakember kerül ki a munkaerőpiacra, sokan közülük jó nyelvtudással. Összesen 40 munkanyelvet használnak napi szinten. Lengyelország, Csehország, Szlovákia és Ukrajna összesen 285 ezer mérnököt bocsát ki a piacra évente – többet, mint az Egyesült Államok.   Lengyelország, Szlovénia, Csehország és Lettország is a legjobb 30 ország között szerepel az OECD PISA-rangsorában – a legmagasabb matematika-eredményekkel. Nyilvánvaló, hogy a térség fő erősségét az emberek jelentik, akik rendelkeznek mindazokkal a képességekkel, amelyek birtokában ambiciózus célokat tűzhetnek ki maguk elé, és rendkívüli eredményeket érhetnek el országaik számára” – hangsúlyozta Katarzyna Zawodna, a Skanska Commercial Development Europe elnöke.

Vonzó célpont a BPO/SSC szektor vállalatai számára


Az üzletmenet előmozdítására képes, motivált fiatalok elérhetősége fontos tényező a modern üzleti szolgáltatási szektorban. A kelet-közép-európai régió országai több besorolás szerint is megelőzik a BPO/SSC/ITO szektor óriásának számító Indiát. Nem csoda, hiszen ez a térség földrajzi és kulturális közelségének és költséghatékonyságának köszönhetően több vállalat számára vonzó célpont. A kelet-közép-európai üzleti szolgáltatási szektor erősödő pozícióját jól érzékelteti, hogy míg Nyugat-Európában csökken, Kelet-Európában növekszik a szolgáltató központok (SSC-k) száma. Ez a trend a közeljövőben is folytatódni fog.

„2016 első negyedévében a szektor 430 ezer embernek adott munkát a kelet-közép-európai térség országaiban, azon belül egyedül Lengyelországban 200 ezernek. A regionális foglalkoztatási előrejelzések szerint 2017/2018-ra a regionális összlétszám eléri a félmilliót. Eddig 1300 központ nyílt a szektorban – közülük több mint 100 mögött a Fortune Magazin ’Global 500’ listáján szereplő befektető áll. Ez a szám várhatóan tovább emelkedik” – vélekedik Wojciech Popławski, az ABSL alelnöke.


A nagy hozam vonzza az ingatlanbefektetőket


A BPO/SSC szektor bővülése a gazdaság élénküléséhez és az építőipari piac növekedéséhez is hozzájárul. A befektetési alapok és az ingatlanügynökségek kiemelik, hogy a kelet-közép-európai térségben továbbra is igény van a színvonalas irodákra, bevásárlóközpontokra és logisztikai infrastruktúrára.


„A térségben jelenleg 24 millió négyzetméter modern irodatér áll rendelkezésre. A hozamok magasabbak, mint Nyugat-Európában, a kockázattal korrigált, vonzó árak és a tapasztalt fejlesztők által kínált, intézményi minőségű termékek kombinációja pedig számos befektetési lehetőséget nyújt” – magyarázza Tomasz Trzósło, a JLL Poland ügyvezető igazgatója.


A kereskedelmi ingatlanok tranzakciós volumene alátámasztja ezt a véleményt. Bár 2015-ben Lengyelország és Csehország vonzotta a régióban befektetett 9 milliárd euró 76%-át, Magyarországon, Romániában és Szlovákiában is növekedés és változatlan érdeklődés volt tapasztalható. Volumen tekintetében Lengyelország vezet a térségben – 4,1 milliárd euróval és 46%-os részesedéssel (2015-ös adat). A második helyen Csehország áll (30%, 2,65 milliárd euró), majd Magyarország (9%, 790 millió euró), Románia (7,5%, 650 millió euró), Szlovákia (4,5%, 412 millió euró) és a többi kelet-közép-európai piac (3%, 300 millió euró) következik.


„Egyre több európai (például egyesült királyságbeli), újabban pedig észak-amerikai, dél-afrikai és távol-keleti intézményi befektető preferálja Európán belül a kelet-közép-európai térséget. Vonzó és biztonságos régióról van szó, fenntartható módon fejlesztett üzleti környezettel. Ez különösen jól látható a kereskedelmi ingatlanoknál, ahol a befektetők nagy hozamot ígérő, hosszú távon nyereséges termékekhez juthatnak hozzá. A TPG Real Estate és a Round Hill Capital csupán kettő azok közül a befektetők közül, amelyek az elmúlt 12 hónapban léptek be a kelet-közép-európai ingatlanpiacra” – mutat rá Paweł Dębowski, a Dentons európai ingatlanpraxisának elnöke.


Kelet-Közép-Európa egyértelműen kiváló helyszín az üzleti működésre és az ingatlanbefektetésre. A régió most alakítja ki új arculatát, és kedvező kilátásokkal rendelkezik a jövőre nézve.

 

Skanska