Az árak is dinamikusan emelkedtek, a legdrágább területen, a főváros V. kerületében megközelítették a 700 ezer forintos négyzetméterenkénti átlagárat, de az ország minden pontján erőteljes emelkedés tapasztalható. A tendencia folytatódni látszik, de mégis mit hozhat 2018 az ingatlanpiac számára?
A tavalyi év minden kétséget kizáróan az ingatlanpiac éve volt, amely megmutatkozik az építkezések számában és az ingatlanárak emelkedésében is. Az újépítésű lakások iránti keresletet alig győzik kielégíteni a beruházók. Még úgy is, hogy 2016 azonos időszakához képest 51%-kal több új ingatlant adtak át és a kiadott építési engedélyek száma is 33%-kal haladta meg az előző évét.
A négyzetméterárak is fénysebességgel emelkedtek, egy év alatt az ebben a mutatóban aktuális rekorder Budapest XXIII. kerületében például 33%-os, Zalaegerszegen 23%-os volt a növekedés egy év alatt. Az utóbbi négy évben inkább csak a főváros és a vidéki nagyvárosok – főleg Nyugat-Magyarországon – piaca fejlődött rohamosan, de 2017 változást hozott: az ország minden pontján pozitív tendenciák tapasztalhatóak és egyfajta területi kiegyenlítődés körvonalazódik, azaz az alacsonyabb árfekvésű térségek nagyobb ütemű drágulása látható.
Az ingatlanok iránti kereslet bővülése nagy szerepet kapott a fellendülésben. Emellett számos más tényező is kedvezően hatott a piacra. A CSOK felhasználási lehetőségeinek bővítése, a kedvező hitelkörnyezet, illetve a fogyasztóbarát, fix kamatozású lakáshitelek a vásárlási kedvet növelték, az egyszerű bejelentés, az áfa visszaigénylés és a kedvezményes 5%-os áfakulcs pedig a beruházókat ösztönözte építkezésre. Az eredmény látványos: rég nem látott aktivitás tapasztalható az ingatlanpiacon.
Mit hoz 2018?
Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője szerint, minden bizonnyal az ingatlanpiac további bővülését hozza az idei év. A 2016-ban bejelentett, építkezést ösztönző lépések hatására megkezdett beruházások közül sokat idén fognak átadni, csak Budapesten közel kilencezer új társasházi lakás épülhet meg – s ezek egy része a tervezőasztalról, akár már két éve elkelt. A befektetési célú lakásvásárlás továbbra is igen népszerű marad, de a magas árak miatt a magánbefektetők aránya nem valószínű, hogy növekedne, annak ellenére, hogy a piacon kevés olyan befektetési lehetőség van, melynek hozama ilyen magas lenne. Sokak várakozásával ellentétben nem biztos, hogy a kedvezményes 5%-os építési áfa határidejét 2019 után is meghosszabbítják, így a beruházóknak nagyon igyekezniük kell, hogy az elkövetkezendő szűk két évben – kedvező adózás mellett – megépüljenek és eladásra kerüljenek a projektek. Nincs kizárva, hogy a későbbiekben bejelentenek olyan intézkedéseket, amelyek továbbra is építkezésre ösztönzik a beruházókat, de ha mégsem, akkor 2019 után további áremelkedés következhet, amelynek a lakáskiadók örülhetnek a legjobban, hiszen a lakosság egyre inkább a lakásbérlés felé fordulhat. „Az elmúlt három évben országos átlagban kétszámjegyű reálár-növekedésben kisebb lassulás várható, s középtávon az általános gazdasági bővülés szintjét veheti fel az árak változása. Tartjuk korábbi becslésünket, mely szerint a tavalyi nagyjából 160 ezer után a lakáspiaci forgalom rövidtávon beállhat a válság előtti évek átlagát jelentő 170-190 ezres sávba. 2018-ban és 2019-ben az építési volumen elérheti, illetve meghaladhatja a 30 ezres szintet, ám hosszabb távon 25 ezer lakás megépülése lehet egyensúlyban a kereslettel” – teszi hozzá az OTP Ingatlanpont szakértője.
OTP Ingatlanpont
