November 20-án, szerdán rendezik meg első alkalommal Ingatlanfejlesztők Napját, amelynek során egy nemzetgazdasági szempontból meghatározó iparág (ld. keretes írásunkat) mutatkozik be látványos keretek között. „Hagyományteremtő szándékkal szeretnénk bemutatni az ingatlanfejlesztés jelentőségét, hiszen a gazdaság és társadalom nagyon sok szereplőjét és területét érinti” – mondja Takács Ernő, az eseményt rendező IFK elnöke. „Az iparág helyzete érinti a lakosságot, például a lakásvásárlókat, a vállalkozásokat, mint bérlőket, az építőipar résztvevőit, köztük a tervezőket, kivitelezőket, és nem utolsó sorban a finanszírozókat, vagyis a bankokat, az államot és az önkormányzatokat is. Ez egy lassú, de hosszú távra tervező ágazat, amelynek ciklusai általában a gazdasági növekedés vagy recesszió eltolt periódusaként követik egymást.”


Mi is az az ingatlanfejlesztés?

Olyan iparág, amely a nemzeti vagyon részét képző ingatlanok (építési telek, épület, infrastruktúra) használati és piaci értékét jelentős hozzáadott szellemi és fizikai értékekkel növeli. „Sok a félreértés a munkánk körül” – mondja Takács Ernő. „Az ingatlanfejlesztő nem ingatlanspekuláns, nem bankár, nem kivitelező, nem is a beruházás lebonyolítója vagy éppen ingatlanügynök, mégis szorosan együtt dolgozik az előbbiekkel.” Nincsen ma könnyű helyzetben az ingatlanfejlesztés, amelynek egyik oka, hogy a leértékelődő ingatlanállomány miatt jobban megéri kész ingatlant vásárolni, mint egy újat fejleszteni, a banki projektfinanszírozás korlátozott volta miatt pedig csak a jelentős saját tőkével rendelkező szereplők tudnak fejleszteni. Az állam hatékonyabb szerepvállalása (bérlőként vagy támogató programokkal) lendíthetne a helyzeten.


Jelképes dátumot választottak a szervezők: november 20. a Lánchíd 1849-es átadásának napja, amely az ingatlanfejlesztés jelentőségét szimbolizálja. A tervek szerint ezentúl minden évben e napon rendezik meg az eseményt.  Az első alkalommal egy e-könyv és prezentáció is készül, amelyet az IFK honlapjáról (www.ifk-egyesulet.hu) november 20-tól lehet majd letölteni. A szerző Török András, neves Budapest-szakértő, aki a híd építésének történetét mutatja be.


A nap egyik hangsúlyos programja lesz a „Defibrillátort az irodaházakba” kezdeményezés. Az ingatlanfejlesztő vállalatokat tömörítő egyesület tagjai abban az irányban tesznek most lépéseket, hogy a lehető legtöbb közfunkciójú épületben legyen ilyen újjáélesztést segítő készülék vészhelyzet esetére. Ezek a járókelők számára is hozzáférhetők lesznek. „Évente 25 ezer ember kap szívinfarktust, ebből körülbelül 7 ezer halálos kimenetelű. Ezen az arányon szeretne javítani az IFK a maga eszközeivel” – mondja Takács Ernő a programról. A kezdeményezésre reagálva az egyesület egyes tagvállalatai és a Magyar Bevásárlóközpontok Szövetségének több tagja vállalja, hogy defibrillátort helyez el épületeiben.


A rendezvény szakmai programjának része, hogy az IFK épület- és projektbejárást szervez építészhallgatók részére. A Párisi Nagyáruházat, a Green House irodaházat és Harsánylejtő lakóingatlan-fejlesztést bemutató buszos túra célja, hogy megismertessék a hallgatókat az ingatlanfejlesztés körülményeivel, rávilágítva az előkészítés- tervezés-megvalósítás fázisaiban felmerült problémákra, kihívásokra.


Este gálavacsorát rendeznek a szakma képviselőinek és ünnepélyes keretek között hirdetik ki a „Római Part 2100” néven kiírt pályázat győzteseit. Az ötletbörzével az IFK a Római Parttal kapcsolatos víziókat, a városon belüli, távoli jövőben betöltött szerepét és funkcióját szeretné felmérni egyetemi diákok, a jövő szakembereinek mozgósításával. Hat egyetem diákjai nyújthatják be elképzeléseiket november 4-ig; a győztes pályázó a pénzjutalmon kívül lehetőséget kap arra, hogy pályaművét megismerhesse a szélesebb nyilvánosság.

Zempléni Kommunikáció